Bükkörnyéki termálfürdők

Mezőkövesd

Budapesttől alig 40 percnyi autóútra keletre, az M3-ról az Eger utáni lejárónál a körforgalomtól ballra található a Zsóry Fürdő. Itt érhet minket a nyár első melengető napsugara, annak okán, hogy a Zsóry fürdőnél a szabadban és a fedett részben is igen sok fürdőmedence vár ránk. Eső esetén csak beszaladunk a fedett részbe. A fürdő közvetlen közelében található a Zsóry wellness szálloda ahol megszállni érdemes.
Mezőkövesden csodálatos a napsütés, a szellő enyhe és simogató, fantasztikus napozó idő vár minden ide látogatóra. Az idősebb korosztály a 40 fokos medencében gyógyitgatja fájó testrészeit, a pici babák pucéran, pici kalapocskában élvezik a meleg vizet, csakúgy mint a felnőttkorú korosztály.
A Zsóry thermálvíz gyógyító ereje világszerte elismert, ennek megfelelően összetétele igen erös. A medence partján kicsapódik a fehér szinü só.
Mezőkövesden nem minden medence gyógyvizes. Azoknak aki a Zsóry fürdőnél inkább strandolásra vágynak, egész évben rendelkezésre állnak az úszó, gyermek illetve élmény medencék. A Zsóry fürdő Mezőkövesd mellett, egy hatalmas zöldben pompázó parkban, amely zöld fákkal és tavasszal illetve nyáron színpompás virágokkal van tele. A park nagyszerű napozó és pihenő helyi mind felnőtteknek mind gyerek számra játszótérrel és csúszdákkal kínál csodálatos kikapcsolódást. A Zsóry fürdőnél bármit megtalálhat, amire egy egésznapos kikapcsolódás keretein belül igényelhet, így pizza, büfé, salátabár.

Bükkszék

A Mátra hegység északi előterében, a Tarna völgyének peremén fekszik. OJajkutatás közben 1938-ban termálvíz tört fel itt. Ez a termálvíz tette országosan ismertté a községet. A gyógyhatás termálfürdő a község északi részén fekszik. A ma már wellness komplexum, a korabeli fürdő a mai formájában 1947-tól épült ki. A kút palackozott vizét 1940-hen hozták először forgalomba, 1951 óta "Salvus" gyógyvíz néven ismert.
A termálklút vize nagy sótartalmú, alkáli-hidrogén-karbonátos-kloridos, brómos-jódos gyógyvizek csoportjába tartozik. Ivókúra keretében eredményesen alkalmazható heveny és idült gyomorhurut, gyomorsav túltengés esetében és a légutak heveny vagy idült gyulladásának gyógyítására. A gyógyhatású víz fürdőkúra formájában a reumatikus és izületi bántalmak gyógyulását segíti elő.

Tarnaméra

Tarnaméra, Heves megye alföldi jellegű részén, a Mátraaljától 25 kilóméter távolságban, a Tarna folyó és északi mellékága között fekszik. A település idegenforgalmi rangját illetve látogatottságát, nagymértékben emelte az itt feltárt termálvíz.
A termálfürdő a község központjában egy ligetes, füves, szép faállományú parkban épült ki. A 15 ezer m² kiterjedésű őspark alkalmas keretül szolgál pihenésre, üdülésre és fürdőzésre.
A kedvező vízföldtani viszonyok miatt a település lakossága viszonylag könnyen jutott jó minőségű ivóvízhez. 1930-ban mélyítették az első artézi kutat, amely 309 méter mélységből egy nap alatt közel félmillió litert hozott felszínre. A metános vizet jódtartalma miatt a golyvás betegek is szívesen itták. A község központi parkjában mélyített 610 m mély második artézi kútból 1966-ban termálvizet nyertek, melynek vízozama 700 liter/perc, vízhőmérséklete pedig 39,6 °C. Ez a kút látja el a fürdő medencéit termálvízzel. A közepes keménységű alkálihidrogén- karbonátos termálvíz felhasználása fürdőkúra formájában történik. A termálvíz elősegíti a mozgásszervi megbetegedések gyógyítását. Ezt a vizet ivókúraként nem használják.

Miskolctapolca

Ismereteink szerint először a 18. században építettek az itteni hévizes tavak partján kőből fürdőházat. A múlt század közepének fürdőéletéről egy kombeli újság tudósít. A fákkal szegélyezett hévizes tó partján két tagból álló, tornácos fürdőház magasodott. A tisztesebbek által használt belső fürdő és vetkőző zárt térben volt, a szabad ég alatt levő tavi fürdőt pedig a köznép számára jelöltek ki. A millenniumi időkből több leírás emlékezett meg a tapolcai hévizek gyógyító hatásáról.
A Bükk hegység triász mészkő- és dolomitrétegeit különböző kéregmozgások tagolták. A középső, fő tömeg hatalmas kiterjedésű fennsíkja ugyan ellenállt ezeknek az erőknek, de sok helyen repedések keletkeztek, ahol a leszivárgott csapadék korróziós karsztosodást idézett elő. A Bükk-fennsík a vízgyűjtőjtő szerepét tölti be. A fennsíkról különböző irányokba lefutó völgyekben a vízszintesen ható mozgások pikkeyekbe gyűrték a mészkőrétegeket. Ezek a völgyek vezetik le a fennsíkon nagy tömegben összegyűlt csapadékvizeket.
A Bükk hegység központi mészkő- és dolomittömegéből előbukkanó karsztvizek folyását egyéb kőzetek feltörései, beékelődései mint természetes gátak lassítják, azt mélyebb szintekbe szorítják, ahol a víz felmelegszik és hosszabb út után mint termálvíz tör felszínre.
A miskolctapolcai fürdőket tápláló középső triász mészkőből tör elő nagy bőséggel, a többi pedig közvetve,
a triász mészkövet fedő jelenkori homokos iszaprétegekből. A miskolctapolcai gyógyfürdőt két forráscsoport látja el, a Vár-hegy barlangforrásai és a gyógyfürdő medencéiben feltörő források. A gyógyfürdő épülete melletti Kistó fenekéről és a tavi fürdő kör alakú medencéjéböl is források törnek fel. Még a Szerelem-sziget kis tavában is fakadnak fel források. A felsorolt források vízhozama 9.400 liter/perc, hőmérsékletük pedig 29-30,8 °C. A tapolcai Vár-hegy triász röge nyugati irányba a Nagy-Kőmázsa-hegy felé folytatódik. A Vár-hegy Tavas-barlangja a megszokottaktól eltérő képet mutat. Itt hiányoznak a hosszan húzódó vízszintes járatok és cseppkő sem látható. A repedésekből a barlang fenekén langyos források buggyannak fel. A forrásfeltörés helyét gázbuborékok jelzik. A sziklafalak sima felületűek, a barlangjáratok keresztezőpontjain függőleges kürtők nyílnak a napvilágra.